Kompressziómérés és a motor egészsége: mikor indokolt?

Mit mér a kompressziómérés, és hogyan működik?

A kompressziómérés azt vizsgálja, mekkora nyomás alakul ki a hengerben, amikor a dugattyú összenyomja a levegőt. Ez a nyomás a henger tömítettségének összesített mutatója: a dugattyúgyűrűk, a szelepek és a hengerfej-tömítés együttesen felelnek azért, hogy a kompresszió a helyén maradjon. A gyakorlatban a gyújtógyertyák helyére csavart nyomásmérővel, indítózás közben mérik hengerenként, majd összehasonlítják az értékeket.

A viszonyítási értékek motoronként eltérnek. Egy egészséges benzinmotornál a kompresszió jellemzően a 9-12 bar tartományban mozog, míg a dízeleknél lényegesen magasabb, a 25-30 bar körüli sávban. A dízeleknél ezért külön, nagyobb nyomásra méretezett műszer szükséges. A pontos gyári értéket mindig a konkrét motorra érdemes megnézni, mert az abszolút szám kevésbé fontos, mint az egyenletesség.

A legárulkodóbb jel ugyanis nem az abszolút érték, hanem a hengerek közötti eltérés. Ha a hengerek nyomása kiegyenlített, az önmagában megnyugtató; ha viszont egy vagy több henger jelentősen elmarad a többitől - a szakmai tapasztalat szerint nagyjából 5 bar feletti eltérésnél már mindenképp -, az célzott, mélyebb vizsgálatot indokol.

A mérés megbízhatóságához néhány feltételnek teljesülnie kell. A motort érdemes üzemmeleg állapotban vizsgálni, mert a hideg motor tágulási viszonyai torzíthatják az eredményt, a gázpedált teljesen nyomva kell tartani a szabad levegőztetéshez, és a hengereket azonos számú fordulattal célszerű pörgetni. Ezek a részletek magyarázzák, miért nem egy kézmozdulattal elintézhető, útszéli teszt, hanem szakértelmet és megfelelő műszert igénylő eljárás.

Miben más a szivárgásmérés, és mit pontosít?

A szivárgásmérés - más néven nyomásveszteség-vizsgálat - a kompresszióméréshez képest finomabb, diagnosztikusabb módszer. Míg a kompressziómérés az indítózáskor kialakuló nyomást méri, a szivárgásmérés álló motornál, felső holtponton rögzített dugattyú mellett meghatározott nyomású levegőt juttat a hengerbe, és megméri, mennyi szökik el - ezt százalékban adja meg.

A nagy előnye, hogy nemcsak azt mutatja meg, hogy szivárog, hanem azt is, hova. Ha a levegő a kipufogón át hallható, az kipufogószelep-hibára utal; ha a szívórendszer felől jön, szívószelep-probléma; ha az olajbetöltőn, a nívópálcánál vagy a forgattyúházból hallatszik, az a dugattyúgyűrűk mellett szökik el. Ha pedig a hűtőfolyadékban jelennek meg buborékok, az a hengerfej-tömítés hibáját sejteti.

A gyakorlatban a szakemberek szeretik a hasonlatot, hogy a kompressziómérés olyan, mint a pulzus megtapintása, a szivárgásmérés pedig, mint egy alaposabb terheléses vizsgálat. Az értékek tájékozódási támpontot adnak: a néhány százalékos veszteség jó állapotra utal, a 20 százalék feletti tartós veszteség viszont már komolyabb beavatkozás gyanúját veti fel.

A két módszer nem verseng egymással, inkább egymásra épül. A kompressziómérés gyorsabb, és jól mutatja, hogy van-e egyáltalán probléma és melyik hengert érinti. A szivárgásmérés lassabb, de amikor a kompresszió gyanús értéket adott, ez válaszol arra a kérdésre, hogy a hiba a szelepek, a gyűrűk vagy a hengerfej-tömítés felé mutat. Egy alapos vizsgálatnál ezért gyakran a kettőt együtt végzik el.

Hol szökik a levegő a szivárgásmérésnél - és mit jelez:

• A kipufogó felől: kipufogószelep tömítetlensége.
• A szívórendszer felől: szívószelep hibája.
• Az olajbetöltőn vagy a nívópálcánál: a dugattyúgyűrűk melletti elszökés.
• Buborékok a hűtőfolyadékban: a hengerfej-tömítés hibája.

Mit jelez az alacsony kompresszió?

Az alacsony kompresszió mindig valamilyen tömítetlenségre utal, de hogy pontosan mire, az a mintázatból következtethető ki. Ha egyetlen henger marad el, az gyakran helyi ok: egy szelep nem zár tökéletesen, vagy egy adott hengerben kopott a gyűrű. Ha két szomszédos henger esik vissza egyszerre, az klasszikusan a köztük lévő hengerfej-tömítés hibájának jele lehet.

Ha viszont az összes henger egyenletesen alacsony értéket mutat, az általában elhasználódott dugattyúgyűrűkre vagy megkopott hengerfalakra utal - vagyis a motor általános kifáradására, ami már komolyabb, akár teljes felújítást igénylő állapot. A tünetek is segítenek: az indítási nehézség, a teljesítményhiány, az egyenetlen alapjárat és a kékes füst mind alacsony kompresszió kísérője lehet.

Egy bevett kiegészítő teszt, hogy alacsony érték esetén kevés olajat juttatnak a hengerbe, és megismétlik a mérést. Ha a nyomás ekkor érezhetően megemelkedik, az a gyűrűk kopására mutat; ha nem változik, az inkább a szelepek vagy a hengerfej-tömítés felé tereli a diagnózist. Ez a különbségtétel azért fontos, mert eltérő nagyságrendű javítást jelent.

A javítás mértéke nagyban függ attól, melyik mintázatot találjuk. Egyetlen szelep tömítetlensége gyakran hengerfej-felújítással orvosolható, ami körülhatárolt munka. Az általánosan kopott gyűrűk vagy hengerfalak viszont már a motor komolyabb, olykor teljes felújítását jelenthetik, ami nagyságrendekkel költségesebb. Ezért a vásárlás szempontjából nem mindegy, hogy a felmérés után kiderül-e: egy körülírt hibáról vagy a motor általános kifáradásáról van szó - az előbbi alkuval kezelhető, az utóbbi sok esetben a vételtől is eltántoríthat.

Mikor indokolt egyáltalán kompressziót mérni?

A kompressziómérés nem rutin első lépés egy használtautó-vásárlásnál. Időigényes, a gyertyák vagy izzítógyertyák kiszerelését igényli, és jellemzően műhelyi körülmények között végzik. Ezért általában akkor indokolt, ha egy megelőző, gyorsabb vizsgálat konkrét gyanújelet talál: tartós teljesítményhiányt, egyenetlen járást, indítási nehézséget, kékes füstöt vagy a diagnosztikában megjelenő égéskihagyás-hibakódokat.

A helyes sorrend tehát az, hogy előbb egy átfogó, kevésbé invazív felmérés történik, és csak akkor következik a mélyebb, célzott mérés, ha erre indok van. Ez a vevő érdeke is: a legtöbb esetben a helyszíni átvizsgálás elegendő a döntéshez, és csak a gyanús daraboknál éri meg a további, műhelyi vizsgálat idejét és költségét vállalni.

Ha a felmérés gyanút jelez, a kompresszió- vagy szivárgásmérés a következő logikus lépés egy szakműhelyben. Ez az a pont, ahol a néhány tízezer forintos helyszíni felmérés megtérül: pontosan megmondja, hol érdemes tovább nézni, így nem vaktában, hanem célzottan költesz a mélyebb vizsgálatra.

Miben tér el a benzines és a dízelmotor vizsgálata?

A két motortípus mérése hasonló elven működik, de a részletekben lényeges eltérések vannak. A benzinesnél a gyújtógyertyák helyére csavart műszerrel mérnek, és a jellemző értékek a 9-12 bar körüli sávban mozognak. A dízelnél az izzítógyertyák vagy a befecskendezők helyére illesztett, nagyobb nyomásra méretezett adaptert használnak, mert a dízel kompressziója lényegesen magasabb, jellemzően a 25-30 bar tartományban.

Ez a magasabb nyomás nemcsak más műszert igényel, hanem a hibák jellegét is árnyalja. A dízeleknél az öregedő motor tünetei - a nehéz hidegindítás, a füstölés, a teljesítménycsökkenés - gyakran korábban és markánsabban jelentkeznek egy visszaeső hengernél. A dízel ráadásul érzékenyebben reagál a kompresszióvesztésre, mert az öngyulladásos égéshez elengedhetetlen a megfelelő végnyomás és a hozzá tartozó hőmérséklet.

A gyakorlati következtetés, hogy dízelnél a kompresszió- vagy szivárgásmérés különösen indokolt lehet, ha a helyszíni felmérés füstölést vagy indítási nehézséget talál. A benzinesnél gyakran az égéskihagyás-hibakódok és a járásminőség adnak elég támpontot ahhoz, hogy eldönthető legyen, kell-e egyáltalán mélyebb mérés.

Érdemes tudni azt is, hogy a modern dízelmotoroknál a füstölésnek nem mindig a kompresszió az oka. A részecskeszűrő, a befecskendezők vagy a feltöltő állapota szintén okozhat hasonló tüneteket, ezért a füst önmagában még nem bizonyít motorkopást. Éppen ezért fontos, hogy a mérés ne találgatásból, hanem egy átfogó felmérés konkrét megállapításai nyomán következzen - így nem a rossz irányba indul a diagnózis.

Mit nem árul el a kompressziómérés?

A kompressziómérés hasznos, de nem mindenható: a motor egészségének csak egy szeletét, a hengerek tömítettségét méri. Számos, a vásárlás szempontjából fontos dolgot nem lát. Nem árul el semmit például a vezérlés állapotáról, a láncnyúlásról, a hidraulikus emelők kopásáról, a turbófeltöltő vagy a befecskendező-rendszer kondíciójáról, sem az elektronika és a szenzorok működéséről.

Ugyanígy nem mond ítéletet a kenőrendszer nyomásáról, a hűtés hatékonyságáról vagy a kipufogó-utókezelő rendszer, például a részecskeszűrő állapotáról. Egy motor mutathat kifogástalan kompressziót, miközben más, drága komponensei már közel járnak az elhasználódáshoz. Ezért a kompressziómérés soha nem helyettesíti az átfogó felmérést, csak kiegészíti egy szűk, de fontos kérdésben.

Éppen ez indokolja a helyes sorrendet. Előbb egy átfogó, több jelet összeolvasó felmérés adja meg a teljes képet, és ha valami konkrétan a hengerek tömítettségére terel, akkor következik a célzott mérés. Így nem egyetlen szám alapján döntesz, hanem a motor és az egész autó valós állapota alapján.

Mit tud kimutatni a helyszíni átvizsgálás mérés nélkül is?

A helyszíni átvizsgálás kompressziómérés nélkül is meglepően sokat elárul a motor egészségéről, mert több, egymást kiegészítő jelet olvas össze. A hidegindítás módja, az indítás utáni füstszín, az alapjárat egyenletessége és a bemelegedés viselkedése együtt már erős képet ad. A kékes füst például olajégésre, a fehér, tartós füst hűtőfolyadék-keveredésre utalhat.

Ehhez társul az OBD-diagnosztika: a szakember kiolvassa a tárolt és az aktuális hibakódokat, és megnézi az élő adatokat - például az egyes hengerek égéskihagyás-számlálóit, amelyek egy gyenge hengerre irányíthatják a figyelmet. A próbaúton a terhelés alatti viselkedés, a gyorsulás egyenletessége és a rendellenes zajok is jelzésértékűek. Mindez fényezésréteg-méréssel és a folyadékok állapotának ellenőrzésével egészül ki.

Ezek a jelek külön-külön csak részinformációk, együtt viszont meglepően pontos képet adnak. Ha például a hidegindításnál kékes füst jelenik meg, az élő adatok az egyik hengeren rendszeres égéskihagyást mutatnak, és a próbaúton is érezhető a teljesítményhiány, akkor a felmérés indokoltan javasolhat célzott kompresszió- vagy szivárgásmérést. Ha viszont mindezek rendben vannak, a motor nagy valószínűséggel jó állapotú, és külön mérés nélkül is megalapozott döntés hozható.

Az atvizsgalas.com prémium csomagja kiterjesztett diagnosztikát kínál 39 999 Ft-ért, elektromos és hibrid autóknál akkumulátor-vizsgálattal; az alap helyszíni átvizsgálás 29 999 Ft, mindkettő a budapesti kiszállással. A helyszíni felmérés így a legtöbb esetben elegendő a megalapozott döntéshez, és pontosan megmutatja azt is, ha egy konkrét gyanú miatt érdemes külön kompresszió- vagy szivárgásmérést kérni.

Gyakori kérdések